Közvélemény-kutatás a védett területeken: letölthető sajtóközlemény

sajtokozlemeny_logo

A közlemény .doc formátumban itt letölthető

Közvélemény-kutatás: nem igazán ismerjük védett szomszédainkat

Nem tud a védett terület létezéséről a Kolozsvári Bükk-Malomvölgy, Szentiváni rét és Kis-Szamos Natura 2000-es területek érintett településein lakók többsége – derül ki abból a közvélemény-kutatásból, amely A Kolozsvári Bükk-Malomvölgy (ROSCI0074), Szentiváni rét (ROSCI0356, Sárdi rét) és a Kis-Szamos (ROSCI0394) közösségi jelentőségű területek integrált kezelési terveinek kidolgozása című projekt keretében készült. (A részletes eredmények az Agenda Setting 70 oldalas kutatási jelentésében olvashatók)

A helyzet nem jobb országos szinten sem, a megkérdezettek 11%-a hallott a Natura 2000-es hálózatról, és azok körében, akik egy védett területtel rendelkező településen laktak, csak 28% tudott erről. (Részletesebben lásd itt.)

Az Apáthy István Egyesület 2013. júliusától vágott bele a projektbe, amelynek célja a biodiverzitás és a természeti kincsek megőrzése ezen a három Kolozs megyei közösségi jelentőségű területen. A projekt egyik fő tevékenysége a területek vonzáskörzetében élő helyi lakosság természeti értékekről való tájékoztatása és tudatosítása.

2013 októberében az Agenda Setting közvélemény-kutatást végzett a védett területeken lévő települések lakói – diákok, a felnőtt lakosság és az érdekelt felek – körében. Vizsgálták a természethez és a védett területekhez való általános viszonylást is, ugyanakkor rákérdeztek a lakosság ezzel kapcsolatos ismereteire, valamint arra, milyen információik vannak a közvetlen közelükben kijelölt védett területekről. A közvélemény-kutatást a projekt lezárulta előtt megismétlik, így mérhetővé válik, mennyit növekedik az informáltsági szint ehhez a kezdeti kiindulóponthoz képest.

A mintába 560 személy került (420 diák, 100 lakos, 40 érdekelt fél) az érintett településekről: Kolozsvár, Dés és Szamosújvár város, valamint Szászfenes, Csürülye, Erdőfelek, Tordaszentlászló, Kisbács, Szamosújvárnémeti és Mikeháza község.

A megkérdezettek 54%-a nyilatkozta azt, hogy jól vagy nagyon jól informált környezetvédelmi kérdésekben. Ám 62%-uk nem tudott arról, hogy településén védett terület található, és azok közt, akik tudtak erről, nagyon kevesen voltak képesek megnevezni a szóban forgó területet.

A diákok 85%-a ismerte a „természetvédelmi terület” kifejezést, de csak mintegy felük nyilatkozta azt, hogy valamilyen szinten információi vannak ezekről a területekről. 61,4%-uk nem tudta, hogy településén is van kijelölt védett terület, és 84,5% nem ismerte annak nevét. Csupán nyolc diák tudta pontosan, hogy a Kolozsvári Bükk-Malomvölgy, a Szentiváni rét vagy a Kis-Szamos Natura 2000-es terület vonzáskörzetében él. Ám ha csupán a lekérdezés pillanatában is értesültek a védett területek létéről, 80%-uk ezt pozitívumnak tartotta.

Januártól a projekt keretében információs és tudatosítási kampány kezdődik az érintett települések több iskolájában; ennek szükségessége abból is kitűnik, hogy a diákok egyharmada egyetlen védett állatfajt, és egynegyedük egyetlen védett növényfajt sem tudott megnevezni a lakóhelye környékéről. A megkérdezettek által említett védett fajok közt ugyanakkor nem szerepelnek a projekt célkeresztjében álló fajok. Azok a diákok, akik egyáltalán adtak valamiféle választ, többnyire vadállatokat (őz, farkas, vaddisznó, zerge) vagy háziállatokat soroltak föl (kutya, macska, ló, tehén). 19 diák szerint nincsenek ritka állatfajok a környéken, tízen pedig egzotikus állatokat vagy az egyszarvút említették mint védett fajt. (A mitikus lény szobra egyébként megtalálható a Mikeházához tartozó szentbenedeki Kornis-kastélyban, tehát megtörténhet, hogy az unikornis az ott látottakból inspirálódva jelent meg a válaszokban.)

114 diák a 420-ból nem tudott megnevezni védett növényfajt a településén, 57-en a havasi gyopárt említették (amely védett ugyan, de nem az érintett településeken él), 24-en közönséges virágneveket, 19-en a rózsát jelölték meg válaszukban. 13 diáknak nincs tudomása arról, hogy a településén védett növények fordulnak elő. (A védett területek 18 célfajáról brosúránkban és katalógusunkban találhat információkat.)

Az érdekelt felek – vagyis polgármesterek, alpolgármesterek, helyi tanácsosok, a védett területeken földtulajdonnal rendelkező személyek, gazda-, vadász-, halászegyesületek, környezetvédelmi szervezetek képviselői – 70%-a informáltnak nevezte magát a védett területekkel kapcsolatban, ám kétharmaduk soha nem találkozott a Natura 2000-es hálózat kifejezéssel. Mintegy 57%-uk tudja, hogy településén létezik védett terület, de kevesebb mint felük ismeri a pontos elnevezését ennek. Sokan nincsenek birtokában pontos és helyes információknak arra vonatkozóan, a védett területek létezése mivel is jár: pl. azt hiszik, a földművesek pénzbeni veszteséget szenvednek amiatt, hogy földjük a védett területen található, vagy hogy tilos lesz a favágás az erdőkben. Ennek ellenére 80%-uk úgy véli, a védett területek létezése a helyi közösség javára válik.

A megkérdezett lakosság 55%-a saját bevallása szerint egyáltalán vagy nagyon kevéssé informált a környezeti, természetvédelmi problémákkal kapcsolatban. Közel egynegyedük tudja, hogy védett terület létezik a lakóhelyén, köztük alig több mint fele ismeri annak nevét. 85% azt szeretné, hogy továbbra is védett maradjon a lakóhelyén kijelölt védett terület, a nagy többség a Natura 2000 terület létét a szomszédságában egyértelműen pozitívumnak tartja, 100 megkérdezettből csak 3 nyilatkozta azt, hogy szerinte ez negatívum. Ismereteik nagy része a védett területekről azonban hiányos vagy helytelen, és a legtöbben nem tudtak válaszolni arra a kérdésre, hogy nevezzenek meg egy védett állat- és növényfajt a lakóhelyükön. A valamiféle választ nyújtó személyek közül a legtöbben az őzet említették (20 személy) és a vaddisznót (11), a növények közt pedig a gyümölcsfákat (6 személy), virágfajtákat (6) vagy a fenyőt (4). 68-an a 100-ból úgy vélték, a védett területen semmit nem lehet építeni, és 66-an hitték azt, hogy az iparnak a védett területek kijelölésével befellegzett.

“Reméljük, hogy a 2014-től elkezdődő iskolai információs kampány segít az érintett települések diákjainak abban, hogy ráébredjenek, milyen kincsek lelhetőek föl lakóhelyük közelében, és a természetvédelem jelentése kibővül számukra a fajok és élőhelyek megismerésének és hatékony védelmének fogalmával. Ugyancsak 2014-től kezdünk hozzá a helyi közösségek tudatosságát növelő tevékenységekhez, három településen szervezünk workshopokat, létrehozunk egy vándorkiállítást, valamint népszerűsítjük a területeket és azok természeti értékeit a helyi médiával kötött partnerségek révén” – nyilatkozta Markó Bálint projektmenedzser.

A projekttel kapcsolatos további információkért forduljanak Markó Bálint projektmenedzserhez, elérhetősége: 0753411075, balintm@gmail.com, Apáthy István Egyesület, 400342 Kolozsvár, Gh. Dima u. 33/18., Kolozs megye.

A projekt az Európai Regionális Fejlesztés Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A közlemény tartalma nem képviseli kötelező módon az Európai Unió vagy a Román Kormány hivatalos álláspontját.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s